mirror of
https://gitlab.com/MrFry/mrfrys-node-server
synced 2025-04-01 20:24:18 +02:00
1345 lines
42 KiB
JSON
1345 lines
42 KiB
JSON
{
|
||
"quiz": [
|
||
{
|
||
"Q": "Zárt gazdagságban a kormányzati vásárlások kiszorító hatása azt jelenti hogy ",
|
||
"A": "Csökkenek a vállalkozói beruházások.",
|
||
"data": {
|
||
"type": "simple"
|
||
}
|
||
},
|
||
{
|
||
"Q": "Ha egy gazdaságban az állami bevételek kisebbek mint a kiadások akkor a költségvetés :",
|
||
"A": "deficites(hiány)",
|
||
"data": {
|
||
"type": "simple"
|
||
}
|
||
},
|
||
{
|
||
"Q": "A nettó mutatók abban különböznek a bruttó mutatóktól ,hogy ",
|
||
"A": "Nem tartalmazzák az amortizációt ",
|
||
"data": {
|
||
"type": "simple"
|
||
}
|
||
},
|
||
{
|
||
"Q": "Keresleti inflációt okozhat",
|
||
"A": "Ha a pénzintézetek lazább feltételek mellett hiteleznek mint korábban, Nő az autonóm fogyasztás (C0), Nő az autonóm beruházás (I0), Nő a kormányzati vásárlás (G), Nő az autonóm export (X0), Csökken az autonóm import (IM0), Nő a pénzkínálat, A tartalékráta csökkenése",
|
||
"data": {
|
||
"type": "simple"
|
||
}
|
||
},
|
||
{
|
||
"Q": "A munka kínálata a(z) ........változásának a függvénye ",
|
||
"A": "a reálbér",
|
||
"data": {
|
||
"type": "simple"
|
||
}
|
||
},
|
||
{
|
||
"Q": "A reál-pénzkereslet",
|
||
"A": "Fordítottan arányos a reál kamatlábbal,Egyenesen arányos a reáljövedelemmel",
|
||
"data": {
|
||
"type": "simple"
|
||
}
|
||
},
|
||
{
|
||
"Q": "Az adott időszakban megtermelt GDP-hez ",
|
||
"A": "minden belföldön működő vállalat a bruttó hozzáadott értékével járul hozzá",
|
||
"data": {
|
||
"type": "simple"
|
||
}
|
||
},
|
||
{
|
||
"Q": "A nemzeti számlarendszerben beruházásnak tekintendő, ha ",
|
||
"A": "Marika könyvelési cége új számítógépet vásárol.",
|
||
"data": {
|
||
"type": "simple"
|
||
}
|
||
},
|
||
{
|
||
"Q": "Állandó mérethozadékú Y = AF(K, L) termelési függvény esetén az munkásra jutó tőkeállomány (K/L) növekedésével :",
|
||
"A": "a tőke határterméke csökken a munka határterméke pedig emelkedik",
|
||
"data": {
|
||
"type": "simple"
|
||
}
|
||
},
|
||
{
|
||
"Q": "A zárt gazdaság klasszikus modelljében a reálkamatlábat ............... csökkenti",
|
||
"A": "az expanzív monetáris és fiskális politika sem",
|
||
"data": {
|
||
"type": "simple"
|
||
}
|
||
},
|
||
{
|
||
"Q": "A klasszikus modellben (a gazdaságban hosszú távon) igaz, hogy ",
|
||
"A": "a kibocsátás nagyságát csak az aggregált kínálat határozza meg",
|
||
"data": {
|
||
"type": "simple"
|
||
}
|
||
},
|
||
{
|
||
"Q": "A Solow-modellben az egyensúlyi pályán haladva az egy főre jutó kibocsátás növekedési üteme",
|
||
"A": "megegyezik a munka hatékonyságának növekedési ütemével",
|
||
"data": {
|
||
"type": "simple"
|
||
}
|
||
},
|
||
{
|
||
"Q": "Tegyük fel, hogy egy gazdaságban a forgalomban levő készpénz értéke C = 4000, a készpénzbetét arány nagysága cr = 0, 2, a tartalékráta értéke pedig rr = 0, 1. Ebben a gazdaságban",
|
||
"A": "a monetáris bázis értéke 6.000 lesz",
|
||
"data": {
|
||
"type": "simple"
|
||
}
|
||
},
|
||
{
|
||
"Q": "Az AS-AD modellben negatív keresleti sokkhatást vált ki",
|
||
"A": "a pénz forgási sebességének lassulása",
|
||
"data": {
|
||
"type": "simple"
|
||
}
|
||
},
|
||
{
|
||
"Q": "Az IS görbe negatív meredekségű, mert ",
|
||
"A": "a reáljövedelem növekedésével a megtakarítások nőnek s a beruházások ennek megfelelő bővülését a csökkenő kamatláb biztosítja",
|
||
"data": {
|
||
"type": "simple"
|
||
}
|
||
},
|
||
{
|
||
"Q": "A pozitív meredekségű aggregált kínálati görbe modelljei szerint az aggregált kereslet növekedése akkor tudja rövid távon növelni az egyensúlyi reálkibocsátás értékét, ha ",
|
||
"A": "a várt árszínvonal emelkedésnél nagyobb arányú árszínvonal növekedést okoz",
|
||
"data": {
|
||
"type": "simple"
|
||
}
|
||
},
|
||
{
|
||
"Q": "A rövid távú Phillips-görbe",
|
||
"A": "fölfelé tolódik ha nő a várt inflációs ráta",
|
||
"data": {
|
||
"type": "simple"
|
||
}
|
||
},
|
||
{
|
||
"Q": "A hosszú távú fogyasztási függvény tulajdonságai közé tartozik a következő",
|
||
"A": "hosszú távon a fogyasztás egyenesen arányos a rendelkezésre álló jövedelemmel",
|
||
"data": {
|
||
"type": "simple"
|
||
}
|
||
},
|
||
{
|
||
"Q": "Növekvő pénzkínálat mellett, adott reáljövedelem ……………realizálható.",
|
||
"A": "csökkenő kamatláb",
|
||
"data": {
|
||
"type": "simple"
|
||
}
|
||
},
|
||
{
|
||
"Q": "Ha a gazdasági szereplők várakozásainál kisebb mértékű az infláció akkor ",
|
||
"A": "Az hitelezők nyernek az adósok kárára",
|
||
"data": {
|
||
"type": "simple"
|
||
}
|
||
},
|
||
{
|
||
"Q": "Az autonóm fogyasztás csökkenése esetén ",
|
||
"A": "Az IS görbe jobbra tolódik",
|
||
"data": {
|
||
"type": "simple"
|
||
}
|
||
},
|
||
{
|
||
"Q": "Kúszó infláció ",
|
||
"A": "Kiszámítható természetű",
|
||
"data": {
|
||
"type": "simple"
|
||
}
|
||
},
|
||
{
|
||
"Q": "A tőkeállomány növekedése (ceteris paribus) a termelési függvényt",
|
||
"A": "lefelé tolja",
|
||
"data": {
|
||
"type": "simple"
|
||
}
|
||
},
|
||
{
|
||
"Q": "Ha egy egyensúlyban lévő gazdaságban ceteris paribus nő az árszínvonal, akkor",
|
||
"A": "csökken a beruházások nagysága",
|
||
"data": {
|
||
"type": "simple"
|
||
}
|
||
},
|
||
{
|
||
"Q": "A kibocsátás rövid távon",
|
||
"A": "csak a munkaráfordítástól függ",
|
||
"data": {
|
||
"type": "simple"
|
||
}
|
||
},
|
||
{
|
||
"Q": "Hol határozódik meg a jövedelem (keynesiánus modell szerint)",
|
||
"A": "az árupiacon",
|
||
"data": {
|
||
"type": "simple"
|
||
}
|
||
},
|
||
{
|
||
"Q": "A marogazdaság jövedelme akkor írható fel Y=C+I+G alakban ha",
|
||
"A": "A gazdaságba az állam is bekapcsolódik",
|
||
"data": {
|
||
"type": "simple"
|
||
}
|
||
},
|
||
{
|
||
"Q": "A fogyasztási határhajlandóság és a megtakarítási határhajlandóság",
|
||
"A": "összegük 1",
|
||
"data": {
|
||
"type": "simple"
|
||
}
|
||
},
|
||
{
|
||
"Q": "Melyik nem pénztarási motívum ?",
|
||
"A": " Fizetési motívum",
|
||
"data": {
|
||
"type": "simple"
|
||
}
|
||
},
|
||
{
|
||
"Q": "A kötelező tartaékráta csökkenése (cet.par) esetén",
|
||
"A": "AZ LM görbe JOBBRA tolódik",
|
||
"data": {
|
||
"type": "simple"
|
||
}
|
||
},
|
||
{
|
||
"Q": "Milyen intézkedés tartozik a költségvetési politika eszközei közé? ",
|
||
"A": "Mindhárom válasz igaz",
|
||
"data": {
|
||
"type": "simple"
|
||
}
|
||
},
|
||
{
|
||
"Q": "Egy adott évben , a vizsgált ország területén létrehozott végső felhasználásra kerülő termékek összértéke ",
|
||
"A": "a bruttó hazai termék ",
|
||
"data": {
|
||
"type": "simple"
|
||
}
|
||
},
|
||
{
|
||
"Q": "Ha egy gazdaságban a jövedelem növekszik , akkor a megtakarítási hányad ",
|
||
"A": " Növekszik",
|
||
"data": {
|
||
"type": "simple"
|
||
}
|
||
},
|
||
{
|
||
"Q": "Ha az Óbudai egyetem irodabútort vásárol akkor ez ",
|
||
"A": "Kormányzati vásárlás",
|
||
"data": {
|
||
"type": "simple"
|
||
}
|
||
},
|
||
{
|
||
"Q": "A magyar gazdaság exportját növeli ",
|
||
"A": "A partnerország jövedelmének növekedése",
|
||
"data": {
|
||
"type": "simple"
|
||
}
|
||
},
|
||
{
|
||
"Q": "A montreális politikai intézkedés restriktiv jellegű,ha ",
|
||
"A": "Emelik a jövedelemadó kulcsokat",
|
||
"data": {
|
||
"type": "simple"
|
||
}
|
||
},
|
||
{
|
||
"Q": "Növekvő inflációs ráta mellett a gazdasági szereplők ...... mennyiségű vagyont kívánnak pénzformában tartani",
|
||
"A": "kisebb",
|
||
"data": {
|
||
"type": "simple"
|
||
}
|
||
},
|
||
{
|
||
"Q": "Ár-bér spirálnak nevezzük ",
|
||
"A": "Az árszínvonal és a pénzbérek emelkedésének egymást erősítő folyamatát",
|
||
"data": {
|
||
"type": "simple"
|
||
}
|
||
},
|
||
{
|
||
"Q": "Az IS görbe meredeksége módosul ha megváltozik ",
|
||
"A": "A fogyasztási határhajlandóság és a beruházási kereslet kamatérzékenysége.",
|
||
"data": {
|
||
"type": "simple"
|
||
}
|
||
},
|
||
{
|
||
"Q": "A munkapiacon, az egyensúlyi szintet meghaladó reálbér esetén.....a munkanélküliek száma",
|
||
"A": "Nő a kényszerű és csökken az önkéntes",
|
||
"data": {
|
||
"type": "simple"
|
||
}
|
||
},
|
||
{
|
||
"Q": "Ha egy háromszereplős gazdaságban csökken a fogyasztási határhajlandóság ",
|
||
"A": "Növekszik a megtakarítási függvény meredeksége ",
|
||
"data": {
|
||
"type": "simple"
|
||
}
|
||
},
|
||
{
|
||
"Q": "Beruházási függvény FELFELÉ tolódik ",
|
||
"A": "A profitkilátások JAVULNAK",
|
||
"data": {
|
||
"type": "simple"
|
||
}
|
||
},
|
||
{
|
||
"Q": "AZ IS görbe párhuzamosan eltolódik ha megváltozik ",
|
||
"A": " az autonóm fogyasztás",
|
||
"data": {
|
||
"type": "simple"
|
||
}
|
||
},
|
||
{
|
||
"Q": "A makrogazdasági kínálati görbe alakja szerint töréses görbe , amely ..... sajátosságaiból adódik",
|
||
"A": "munkapiac",
|
||
"data": {
|
||
"type": "simple"
|
||
}
|
||
},
|
||
{
|
||
"Q": "A fogyasztási függvény meredeksége azt mutatja meg ,hogy ",
|
||
"A": "a jövedelem hány % át fordítják fogyasztásra a gazdaságban ",
|
||
"data": {
|
||
"type": "simple"
|
||
}
|
||
},
|
||
{
|
||
"Q": "A profitvárakozások javulása miatt (veteris paribus) a beruházás iránti kereslet ",
|
||
"A": "Növekszik",
|
||
"data": {
|
||
"type": "simple"
|
||
}
|
||
},
|
||
{
|
||
"Q": "Egy makrogazdaság piacán akkor van TÚLKÍNÁLAT ha ",
|
||
"A": "a 45 fokos egyenes a fogyasztási függvény ALATT halad",
|
||
"data": {
|
||
"type": "simple"
|
||
}
|
||
},
|
||
{
|
||
"Q": "A gazdasági szereplők álltalában akkor tartanak KISEBB mennyiségű pénzt (pénzkeresetük csökken ) ,ha ",
|
||
"A": "A kamatlábak magasak , várakozásaik szerint az árak a közeljövőben emelkedni fognak",
|
||
"data": {
|
||
"type": "simple"
|
||
}
|
||
},
|
||
{
|
||
"Q": "A kötelező tartalék elsődleges funkciója az ,hogy ",
|
||
"A": "korlátozza a kereskedelmi bankok pénzteremtő képességét ",
|
||
"data": {
|
||
"type": "simple"
|
||
}
|
||
},
|
||
{
|
||
"Q": "A foglalkoztatási szint emelkedése elérhető ",
|
||
"A": "munkahelyek biztosításával",
|
||
"data": {
|
||
"type": "simple"
|
||
}
|
||
},
|
||
{
|
||
"Q": "A makrogazdasági kereslet függ",
|
||
"A": "A rendelkezésre álló jövedelemtől ,a várható profittól ,a piaci kamatlábtól ",
|
||
"data": {
|
||
"type": "simple"
|
||
}
|
||
},
|
||
{
|
||
"Q": "A beruházási kereslet függ ",
|
||
"A": "A kamatlábtól és a profitvárakozásoktól",
|
||
"data": {
|
||
"type": "simple"
|
||
}
|
||
},
|
||
{
|
||
"Q": "Melyik funkciójában használjuk a pénzt amikor adót fizetünk ?",
|
||
"A": "Fizetési eszköz",
|
||
"data": {
|
||
"type": "simple"
|
||
}
|
||
},
|
||
{
|
||
"Q": "Melyik funkciójában használjuk a pénzt amikor árucserét közvetít?",
|
||
"A": "Forgalmi eszköz",
|
||
"data": {
|
||
"type": "simple"
|
||
}
|
||
},
|
||
{
|
||
"Q": "Melyik funkciójában használjuk a pénzt amikor vagyont képezünk vele?",
|
||
"A": " Felhalmozási eszköz ",
|
||
"data": {
|
||
"type": "simple"
|
||
}
|
||
},
|
||
{
|
||
"Q": "Ha egy gazdaságban a jövedelem növekszik , akkor a beruházás kamat-érzékenysége ",
|
||
"A": "Nem változik ",
|
||
"data": {
|
||
"type": "simple"
|
||
}
|
||
},
|
||
{
|
||
"Q": "Egy nyitott gazdaságban az árupiaci kereslet",
|
||
"A": "C+I+G+X-IM",
|
||
"data": {
|
||
"type": "simple"
|
||
}
|
||
},
|
||
{
|
||
"Q": "A folyó termelő felhasználás értéke",
|
||
"A": "halmozódást okoz",
|
||
"data": {
|
||
"type": "simple"
|
||
}
|
||
},
|
||
{
|
||
"Q": "Összgazdasági szinten az elsődleges jövedelmek összege",
|
||
"A": "GDP",
|
||
"data": {
|
||
"type": "simple"
|
||
}
|
||
},
|
||
{
|
||
"Q": "Amennyiben egy adott évben a vizsgált ország területén létrehozott elsődleges jövedelmeket összegezzük, akkor kiszámoljuk az adott ország",
|
||
"A": " bruttó hazai termékét",
|
||
"data": {
|
||
"type": "simple"
|
||
}
|
||
},
|
||
{
|
||
"Q": "Az értékcsökkenés (amortizáció)",
|
||
"A": "része a GDP-nek de nem része az NDP-nek",
|
||
"data": {
|
||
"type": "simple"
|
||
}
|
||
},
|
||
{
|
||
"Q": "A GNDI az összgazdasági szinten ",
|
||
"A": "rendelkezésre álló jövedelem",
|
||
"data": {
|
||
"type": "simple"
|
||
}
|
||
},
|
||
{
|
||
"Q": "Az alábbi megállapítások közül hamis: A külföldi munkavállalók hazautalt jövedelme",
|
||
"A": "része a GDP-nek",
|
||
"data": {
|
||
"type": "simple"
|
||
}
|
||
},
|
||
{
|
||
"Q": "A makrogazdaság háromszereplős modelljében a makrojövedelem a következőképpen határozható meg (tegyük fel, hogy a vállalati szféra nem jut transzfer jellegű jövedelemhez):",
|
||
"A": "W+ Tv + Sv",
|
||
"data": {
|
||
"type": "simple"
|
||
}
|
||
},
|
||
{
|
||
"Q": "A termelőfelhasználás ",
|
||
"A": "nem része a GDP-nek",
|
||
"data": {
|
||
"type": "simple"
|
||
}
|
||
},
|
||
{
|
||
"Q": "Tegyük fel, hogy egy gazdaságban a nettó export (X – IM) pozitív. Ebben az esetben az adott országra vonatkozóan biztosan érvényesül az alábbi összefüggés:",
|
||
"A": "C+I+G<GDP",
|
||
"data": {
|
||
"type": "simple"
|
||
}
|
||
},
|
||
{
|
||
"Q": "Ha az aggregált output nagyobb, mint az aggregált kiadások, akkor",
|
||
"A": "egyik válasz sem helyes",
|
||
"data": {
|
||
"type": "simple"
|
||
}
|
||
},
|
||
{
|
||
"Q": "Egy makrogazdaságban a rendelkezésre álló jövedelmet és a GDP –t összevetve igaz, hogy:",
|
||
"A": "Ha TR> T akkor – egyéb tényezők változatlansága mellett – a rendelkezésre álló jövedelem nagyobb mint a GDP",
|
||
"data": {
|
||
"type": "simple"
|
||
}
|
||
},
|
||
{
|
||
"Q": "Egy makrogazdaságban a GNI kisebb, mint a GDP. Ebben az esetben biztos, hogy ",
|
||
"A": "több tényező jövedelem áramlik ki az országból mint be",
|
||
"data": {
|
||
"type": "simple"
|
||
}
|
||
},
|
||
{
|
||
"Q": "Ha egy nyitott gazdaságban az import értéke meghaladja az export értékét, akkor",
|
||
"A": "C+I+G>GDP",
|
||
"data": {
|
||
"type": "simple"
|
||
}
|
||
},
|
||
{
|
||
"Q": "A makrogazdasági körforgás összefüggései alapján a jövedelem meghatározható:",
|
||
"A": "Y=W+TRH-C-TH-SH",
|
||
"data": {
|
||
"type": "simple"
|
||
}
|
||
},
|
||
{
|
||
"Q": "A bruttó és nettó nemzetgazdasági mutatók között az a különbség, hogy",
|
||
"A": "egyik válasz sem igaz",
|
||
"data": {
|
||
"type": "simple"
|
||
}
|
||
},
|
||
{
|
||
"Q": "Az SNA rendszer mutatói közötti összefüggéseket figyelembe véve egy adott évben biztos, hogy:",
|
||
"A": "egyik előző válasz sem helyes",
|
||
"data": {
|
||
"type": "simple"
|
||
}
|
||
},
|
||
{
|
||
"Q": " Britney Spears májusban fellép Budapesten. A fellépésért kapott gázsija:",
|
||
"A": "része az USA GNDI-jének",
|
||
"data": {
|
||
"type": "simple"
|
||
}
|
||
},
|
||
{
|
||
"Q": "Rost Andrea, híres operaénekesünk a nyáron USA-ban turnézik. A fellépésekért kapott gázsija:",
|
||
"A": "része a magyarországi GNI-nak",
|
||
"data": {
|
||
"type": "simple"
|
||
}
|
||
},
|
||
{
|
||
"Q": "Az alábbi jövedelmek közül jelölje meg azt, amelyik nem elsődleges jövedelem",
|
||
"A": " transzfer",
|
||
"data": {
|
||
"type": "simple"
|
||
}
|
||
},
|
||
{
|
||
"Q": "A makrogazdasági jövedelemáramlás háromszektoros modelljében hogyan írható fel a munkabér?",
|
||
"A": "Munkabér = C+SH-TRH+TH",
|
||
"data": {
|
||
"type": "simple"
|
||
}
|
||
},
|
||
{
|
||
"Q": " A központi bank (jegybank) teremtette pénz abban különbözik a kereskedelmi bankok által teremtett pénztől, hogy",
|
||
"A": "csak az előbbi létezhet készpénz formájában. ",
|
||
"data": {
|
||
"type": "simple"
|
||
}
|
||
},
|
||
{
|
||
"Q": " Ha a központi bank (jegybank) nyílt piaci műveletekkel változtatja meg a pénzmennyiséget, akkor",
|
||
"A": "értékpapírokat ad el a kereskedelmi bankoknak",
|
||
"data": {
|
||
"type": "simple"
|
||
}
|
||
},
|
||
{
|
||
"Q": "A pénzpiaci összefüggések alapján a pénzpiaci egyensúlyi kamatláb biztosan emelkedik –minden egyéb tényező változatlansága mellett, ha",
|
||
"A": "a jövedelem és az árszínvonal nő",
|
||
"data": {
|
||
"type": "simple"
|
||
}
|
||
},
|
||
{
|
||
"Q": "Hazai bankrendszerünkben pénzt teremthet:",
|
||
"A": "egyik válasz sem igaz ,",
|
||
"data": {
|
||
"type": "simple"
|
||
}
|
||
},
|
||
{
|
||
"Q": "A nominális pénzkínálat nő, ha",
|
||
"A": "egy vállalat hitelt vesz fel a kereskedelmi bankjától",
|
||
"data": {
|
||
"type": "simple"
|
||
}
|
||
},
|
||
{
|
||
"Q": "Amennyiben a központi bank értékpapírokat ad el kereskedelmi bankoknak, akkor",
|
||
"A": "csökken a forgalomban lévő pénzmennyiség",
|
||
"data": {
|
||
"type": "simple"
|
||
}
|
||
},
|
||
{
|
||
"Q": " A központi bank csökkenti a nominális pénzkínálatot, ha",
|
||
"A": "növeli a kötelező tartalékrátát,nyílt piaci műveletek keretében államkötvényeket ad el",
|
||
"data": {
|
||
"type": "simple"
|
||
}
|
||
},
|
||
{
|
||
"Q": "Ha a reálpénzmennyiség nő, akkor az LM görbe ",
|
||
"A": " jobbra tolódik",
|
||
"data": {
|
||
"type": "simple"
|
||
}
|
||
},
|
||
{
|
||
"Q": "Ha határidős (lekötött) betétünkből 100.000 Ft-ot kiveszünk és folyószámlánkon látra szóló betétként helyezünk el, akkor",
|
||
"A": "az M2 pénzmennyiség nem változik és az M1 pénzmennyiség 100.000 Ft-tal nő",
|
||
"data": {
|
||
"type": "simple"
|
||
}
|
||
},
|
||
{
|
||
"Q": "Ha a jövedelem nő, akkor az LM görbe ",
|
||
"A": "nem változik hanem a görbe mentén felfelé mozdulunk el",
|
||
"data": {
|
||
"type": "simple"
|
||
}
|
||
},
|
||
{
|
||
"Q": "A pénz kínálata (az M1)",
|
||
"A": "a készpénzt is a folyószámlapénzt is jelenti",
|
||
"data": {
|
||
"type": "simple"
|
||
}
|
||
},
|
||
{
|
||
"Q": "Az LM görbe ………………….. értéke közti összefüggés pénzpiaci egyensúly esetén",
|
||
"A": "a reálkamatláb és a jövedelem.",
|
||
"data": {
|
||
"type": "simple"
|
||
}
|
||
},
|
||
{
|
||
"Q": "A nominális pénzkínálat csökken, ha a központi bank",
|
||
"A": "növeli a tartalékrátát",
|
||
"data": {
|
||
"type": "simple"
|
||
}
|
||
},
|
||
{
|
||
"Q": "Amennyiben a kötelező tartalékráta 20% és a kereskedelmi bankok jegybankpénz állománya 400 egység, akkor a bankrendszer által teremthető pénzmennyiség:",
|
||
"A": " 1600",
|
||
"data": {
|
||
"type": "simple"
|
||
}
|
||
},
|
||
{
|
||
"Q": "Az M2 pénzmennyiségbe nem tartozik ",
|
||
"A": "a központi bank által kibocsátott teljes bankjegy-mennyiség",
|
||
"data": {
|
||
"type": "simple"
|
||
}
|
||
},
|
||
{
|
||
"Q": "Egy gazdaságban a kötelező tartalékráta 8 %. Ha egy kereskedelmi bank 6250 m Ft hitelt akar nyújtani, akkor …… m Ft jegybanki tartalékra van szüksége",
|
||
"A": "500",
|
||
"data": {
|
||
"type": "simple"
|
||
}
|
||
},
|
||
{
|
||
"Q": "Jelölje be, hogy az alábbiak közül melyik állítás NEM igaz a mai pénzre",
|
||
"A": "csak a központi bank teremtheti",
|
||
"data": {
|
||
"type": "simple"
|
||
}
|
||
},
|
||
{
|
||
"Q": "Amennyiben a központi bank a kötelező tartalékrátát 20 százalékról 10 százalékra csökkenti, akkor készpénz hiányában",
|
||
"A": "a kereskedelmi bankok pénzteremtési lehetősége kétszeresére nő",
|
||
"data": {
|
||
"type": "simple"
|
||
}
|
||
},
|
||
{
|
||
"Q": "Amennyiben a makrogazdasági kibocsátás és a pénz forgási sebessége nem változik, akkor a forgalomba kerülő pénz mennyiségének növelése:",
|
||
"A": "az árszínvonalat növeli",
|
||
"data": {
|
||
"type": "simple"
|
||
}
|
||
},
|
||
{
|
||
"Q": "A kötelező tartalékráta növelésének közvetlen hatása:",
|
||
"A": "a pénzkínálat csökkenése",
|
||
"data": {
|
||
"type": "simple"
|
||
}
|
||
},
|
||
{
|
||
"Q": "A pénzkereslet nem más mint ",
|
||
"A": "az a pénzmennyiség, amit az emberek tartani kívánnak",
|
||
"data": {
|
||
"type": "simple"
|
||
}
|
||
},
|
||
{
|
||
"Q": "A mennyiségi pénzelmélet alapegyenlete:",
|
||
"A": "M.V=P.Y",
|
||
"data": {
|
||
"type": "simple"
|
||
}
|
||
},
|
||
{
|
||
"Q": "A pénzkereslet egyenlete lehet:",
|
||
"A": "M.V=P.Y + h/ gyök r",
|
||
"data": {
|
||
"type": "simple"
|
||
}
|
||
},
|
||
{
|
||
"Q": "A nominális pénzkínálat nő a kétszintű bankrendszerben, ha",
|
||
"A": "egyik válasz sem igaz.",
|
||
"data": {
|
||
"type": "simple"
|
||
}
|
||
},
|
||
{
|
||
"Q": "Egy kétszereplős gazdaság árupiacán érvényesülő kiadási multiplikátor",
|
||
"A": "1/1-MPS",
|
||
"data": {
|
||
"type": "simple"
|
||
}
|
||
},
|
||
{
|
||
"Q": "A megtakarítási függvény meredeksége azt mutatja meg, hogy a fogyasztók",
|
||
"A": "egyik válasz sem igaz",
|
||
"data": {
|
||
"type": "simple"
|
||
}
|
||
},
|
||
{
|
||
"Q": "Kétszereplős gazdaságban a tervezett beruházás ..…... egyenlő a tervezett megtakarítással.",
|
||
"A": "csak az árupiaci egyensúlyt biztosító jövedelemszinten",
|
||
"data": {
|
||
"type": "simple"
|
||
}
|
||
},
|
||
{
|
||
"Q": "A tervezett beruházások nőnek, ha ",
|
||
"A": "nőnek a tervezett megtakarítások,nő a jövedelem,javulnak a profitkilátások",
|
||
"data": {
|
||
"type": "simple"
|
||
}
|
||
},
|
||
{
|
||
"Q": "Ha 50 000 Ft jövedelem esetén a háztartási szektor ennek 80 %-át elfogyasztja, akkor pozitív autonóm fogyasztást és lineáris fogyasztási függvényt feltételezve keynesiánus gazdaságban",
|
||
"A": "fogyasztási határhajlandóság kisebb, mint 0,8",
|
||
"data": {
|
||
"type": "simple"
|
||
}
|
||
},
|
||
{
|
||
"Q": "Ha az állam a kormányzati vásárlások növekményét a nettó adók emelésével fedezi, akkor ez al épés a jövedelem-kiadási (adókulcs nélküli) modellben bizonyosan",
|
||
"A": "a kormányzati vásárlások növekedésével azonos mértékben növeli az egyensúlyi jövedelmet.",
|
||
"data": {
|
||
"type": "simple"
|
||
}
|
||
},
|
||
{
|
||
"Q": " Az IS görbe ………………….. értéke közti összefüggés árupiaci egyensúly esetén",
|
||
"A": "a reálkamatláb és a jövedelem",
|
||
"data": {
|
||
"type": "simple"
|
||
}
|
||
},
|
||
{
|
||
"Q": "Az IS görbe meredekebbé válik",
|
||
"A": "a beruházások kamat-érzékenységének csökkenésével.",
|
||
"data": {
|
||
"type": "simple"
|
||
}
|
||
},
|
||
{
|
||
"Q": "Ha az árszínvonal és a nominális pénzkínálat egyaránt 15 százalékkal nő, akkor",
|
||
"A": "az AD görbe jobbra-felfelé tolódik miközben LM változatlan",
|
||
"data": {
|
||
"type": "simple"
|
||
}
|
||
},
|
||
{
|
||
"Q": "Ha egy gazdaság fogyasztási függvénye lineáris és a zérus jövedelem mellett létezik pozitív fogyasztási kereslet, valamint MPC = 0,8, akkor",
|
||
"A": "a beruházási multiplikátor = 5",
|
||
"data": {
|
||
"type": "simple"
|
||
}
|
||
},
|
||
{
|
||
"Q": "A kormány adócsökkentéssel",
|
||
"A": "növeli a keresletet ösztönzi a termelést amely a pénzpiacon keresztül azonban a kamatláb növelését váltja ki",
|
||
"data": {
|
||
"type": "simple"
|
||
}
|
||
},
|
||
{
|
||
"Q": "A transzferek multiplikátorának értéke nő, ha",
|
||
"A": "a megtakarítási határhajlandóság nő",
|
||
"data": {
|
||
"type": "simple"
|
||
}
|
||
},
|
||
{
|
||
"Q": " Amennyiben a kormányzat a háztartásnak 100 egységnyi transzfert fizet, akkor ez a háztartási szektor fogyasztási keresletét",
|
||
"A": "100 egységnél kisebb mértékben növeli",
|
||
"data": {
|
||
"type": "simple"
|
||
}
|
||
},
|
||
{
|
||
"Q": "Amennyiben a makrojövedelem nő, akkor ennek közvetlen hatása, hogy",
|
||
"A": "nő a fogyasztásnő és a megtakarítás",
|
||
"data": {
|
||
"type": "simple"
|
||
}
|
||
},
|
||
{
|
||
"Q": "Az IS-LM-modell segítségével",
|
||
"A": "a pénzpiac és az árupiac kapcsolatrendszere jellemezhető",
|
||
"data": {
|
||
"type": "simple"
|
||
}
|
||
},
|
||
{
|
||
"Q": "Az IS-görbe jobbra tolódása jelezheti hogy",
|
||
"A": "a kormány növelte a háztartásoknak juttatott transzfer-kifizetéseket",
|
||
"data": {
|
||
"type": "simple"
|
||
}
|
||
},
|
||
{
|
||
"Q": "Ha az állami beruházásokat értékpapírok eladásából finanszírozzák, akkor",
|
||
"A": "a kamatláb nőni fog",
|
||
"data": {
|
||
"type": "simple"
|
||
}
|
||
},
|
||
{
|
||
"Q": "Az árszínvonal növekedése felfelé tolja a",
|
||
"A": "az LM-görbét",
|
||
"data": {
|
||
"type": "simple"
|
||
}
|
||
},
|
||
{
|
||
"Q": "Az IS-LM rendszerben az autonóm adó csökkenése",
|
||
"A": "csökkenti a piaci kamatlábat",
|
||
"data": {
|
||
"type": "simple"
|
||
}
|
||
},
|
||
{
|
||
"Q": "A Say törvény azt mondja ki, hogy a gazdaságban",
|
||
"A": "a reáljövedelem csak a kínálati oldaltól függ s a reálkibocsátás változásai maguk után vonják a reálkereslet ugyanolyan irányú és mértékű változásait",
|
||
"data": {
|
||
"type": "simple"
|
||
}
|
||
},
|
||
{
|
||
"Q": "Az alábbi autonóm tényezők jövedelmi multiplikátora abszolút értékben megegyezik az IS-LM rendszerben",
|
||
"A": "az autonóm fogyasztásé és a kormányzati vásárlásoké",
|
||
"data": {
|
||
"type": "simple"
|
||
}
|
||
},
|
||
{
|
||
"Q": "Egy gazdaság keresleti oldalát az IS-LM modell írja le. Tegyük föl, hogy a jegybank növeli a nominális pénzkínálatot. Ennek hatása",
|
||
"A": "a jövedelem növekedése, a kamatláb esése",
|
||
"data": {
|
||
"type": "simple"
|
||
}
|
||
},
|
||
{
|
||
"Q": "Az aggregált kereslet nő (az AD görbe jobbra mozdul), ha",
|
||
"A": "kormányzati vásárlások nőnek",
|
||
"data": {
|
||
"type": "simple"
|
||
}
|
||
},
|
||
{
|
||
"Q": "Amennyiben a makrogazdasági jövedelem nagyobb, mint az árupiaci egyensúlyt biztosító jövedelemszint, akkor",
|
||
"A": "az árukészletek nőni fognak",
|
||
"data": {
|
||
"type": "simple"
|
||
}
|
||
},
|
||
{
|
||
"Q": "Egyensúlyi jövedelem esetén egy háromszereplős zárt gazdaságban ",
|
||
"A": "a beruházások értéke megegyezik a magánszféra és az állami megtakarításainak összegével",
|
||
"data": {
|
||
"type": "simple"
|
||
}
|
||
},
|
||
{
|
||
"Q": " Az adómultiplikátor",
|
||
"A": "negatív előjelű",
|
||
"data": {
|
||
"type": "simple"
|
||
}
|
||
},
|
||
{
|
||
"Q": "Változatlan makrogazdasági jövedelemszint mellett a háztartási szektor megtakarítási határhajlandóságának növekedése",
|
||
"A": "csökkenti a háztartás árupiaci keresletét",
|
||
"data": {
|
||
"type": "simple"
|
||
}
|
||
},
|
||
{
|
||
"Q": "Ha a megtakarítási határhajlandóság nő, akkor",
|
||
"A": "egyik fenti válasz sem helyes. ",
|
||
"data": {
|
||
"type": "simple"
|
||
}
|
||
},
|
||
{
|
||
"Q": "Változatlan makrogazdasági jövedelemszint mellett a háztartási szektor megtakarítási határhajlandóságának növekedése",
|
||
"A": "növeli az egyensúlyi jövedelmet",
|
||
"data": {
|
||
"type": "simple"
|
||
}
|
||
},
|
||
{
|
||
"Q": "A fogyasztási határhajlandóság növekedése",
|
||
"A": "csökkenti az AE görbe meredekségét",
|
||
"data": {
|
||
"type": "simple"
|
||
}
|
||
},
|
||
{
|
||
"Q": "Amennyiben a kormányzat 100 egységgel növeli vásárlásait és az egyösszegű adókat, akkor 75%-os fogyasztási határhajlandóság és 0% adókulcs mellett",
|
||
"A": "a makrojövedelem 100 egységgel nő",
|
||
"data": {
|
||
"type": "simple"
|
||
}
|
||
},
|
||
{
|
||
"Q": "Ha a reáljövedelem nő, akkor a tervezett kiadások",
|
||
"A": "emelkednek mert nő a fogyasztási kereslet",
|
||
"data": {
|
||
"type": "simple"
|
||
}
|
||
},
|
||
{
|
||
"Q": "Inflációnak nevezzük",
|
||
"A": "az árszínvonal tartós emelkedését",
|
||
"data": {
|
||
"type": "simple"
|
||
}
|
||
},
|
||
{
|
||
"Q": "Vágtató infláció esetén",
|
||
"A": "a nominálkamat magas a reálkamat alacsony,",
|
||
"data": {
|
||
"type": "simple"
|
||
}
|
||
},
|
||
{
|
||
"Q": "A rövid távú módosított Phillips-görbe szerint",
|
||
"A": "átváltás van a munkanélküliség és az infláció között.",
|
||
"data": {
|
||
"type": "simple"
|
||
}
|
||
},
|
||
{
|
||
"Q": "Válassza ki, melyik helyes!",
|
||
"A": "Az infláció a pénz elértéktelenedését jelenti,Az infláció rendszerint az árszínvonal tartós növekedésében nyilvánul meg,Az infláció a megszerzett jövedelmek újraelosztásával jár együtt",
|
||
"data": {
|
||
"type": "simple"
|
||
}
|
||
},
|
||
{
|
||
"Q": "Döntse el, hogy az inflációra vonatkozóan melyik állítás igaz!",
|
||
"A": "A keresleti infláció esetén nő az árszínvonal de a jövedelem is nő.",
|
||
"data": {
|
||
"type": "simple"
|
||
}
|
||
},
|
||
{
|
||
"Q": " A munkanélküliség csökkenthető",
|
||
"A": " az iskolai tanulás idejének növelésével",
|
||
"data": {
|
||
"type": "simple"
|
||
}
|
||
},
|
||
{
|
||
"Q": "A munkanélküliségi ráta",
|
||
"A": "a munkanélküliek számának és az aktív népesség számának hányadosa",
|
||
"data": {
|
||
"type": "simple"
|
||
}
|
||
},
|
||
{
|
||
"Q": "Amennyiben a reálbér eltér az egyensúlyi reálbértől és a nominálbérek rögzítettek, akkor",
|
||
"A": "az árszínvonal emelkedésével nő a makrogazdasági kibocsátás",
|
||
"data": {
|
||
"type": "simple"
|
||
}
|
||
},
|
||
{
|
||
"Q": "A béralku eredményeként konstans nominálbérek mellett alakul ki a munkapiaci egyensúly. Az árszínvonal emelkedése ekkor",
|
||
"A": "csökkenti a foglalkoztatottak számát",
|
||
"data": {
|
||
"type": "simple"
|
||
}
|
||
},
|
||
{
|
||
"Q": "Feltéve, hogy a munkapiacon pillanatnyilag érvényesülő árszínvonal és rögzített nominálbérek mellett a gazdaságban önkéntes és kényszerű munkanélküliség is létezik, akkor az árszínvonal emelkedése:",
|
||
"A": "növeli a kényszerű munkanélküliséget és csökkenti az önkéntes jellegűt",
|
||
"data": {
|
||
"type": "simple"
|
||
}
|
||
},
|
||
{
|
||
"Q": " A súrlódásos ( frikciós) munkanélküliség oka lehet",
|
||
"A": "a munkapiaci információáramlás tökéletlensége, a munkahelykeresés időigényessége",
|
||
"data": {
|
||
"type": "simple"
|
||
}
|
||
},
|
||
{
|
||
"Q": " A munkanélküliség oka lehet:",
|
||
"A": "hogy az emberek folyton ki- és belépnek a munkaerőpiacra,hogy a gazdaság válságban van,hogy a munkaerő mindig a magasabb munkabérért harcol,nem eléggé szakképzettek a munkát vállalni szándékozók",
|
||
"data": {
|
||
"type": "simple"
|
||
}
|
||
},
|
||
{
|
||
"Q": "Ha a munkanélküliek száma változatlan, akkor nő a munkanélküliségi ráta, ha ",
|
||
"A": " a gazdaságilag aktív népesség száma csökken",
|
||
"data": {
|
||
"type": "simple"
|
||
}
|
||
},
|
||
{
|
||
"Q": "Ha a külföldről beáramló munkaerő növeli a belföldi munkakínálatot, akkor",
|
||
"A": "a munkakínálati függvény jobbra tolódik és csökken az egyensúlyi reálbér. ",
|
||
"data": {
|
||
"type": "simple"
|
||
}
|
||
},
|
||
{
|
||
"Q": " A pénzmennyiség növelésével a kormány növeli az összkeresletet és",
|
||
"A": "csökkenti a munkanélküliséget. ",
|
||
"data": {
|
||
"type": "simple"
|
||
}
|
||
},
|
||
{
|
||
"Q": "Amennyiben egy gazdaságban munkanélküliség van és a munkakínálat állandó, akkor a reálbér növekedése",
|
||
"A": "egyik sem igaz",
|
||
"data": {
|
||
"type": "simple"
|
||
}
|
||
},
|
||
{
|
||
"Q": "A nyugdíj-korhatár emelése",
|
||
"A": "növeli a munkakínálatot és a reálbérek csökkenésének irányába hat. ",
|
||
"data": {
|
||
"type": "simple"
|
||
}
|
||
},
|
||
{
|
||
"Q": "A munkanélküliség csökkentésének egyik módja",
|
||
"A": "egyik válasz sem igaz. ",
|
||
"data": {
|
||
"type": "simple"
|
||
}
|
||
},
|
||
{
|
||
"Q": "Rögzített nominálbérek mellett az árszínvonal növekedésének hatására",
|
||
"A": "a makrokínálat nő",
|
||
"data": {
|
||
"type": "simple"
|
||
}
|
||
},
|
||
{
|
||
"Q": "Expanzív költségvetési politika esetén a kamatláb emelkedik, mivel ",
|
||
"A": "a megnövekvő jövedelem miatt növekszik a pénzkereslet s a változatlan pénzkínálat mellett nő a kamatláb",
|
||
"data": {
|
||
"type": "simple"
|
||
}
|
||
},
|
||
{
|
||
"Q": "A fiskális gazdaságpolitika kiszorító hatásán azt értjük, hogy",
|
||
"A": "a kormányzati áruvásárlások növelése csökkenti a beruházási keresletet",
|
||
"data": {
|
||
"type": "simple"
|
||
}
|
||
},
|
||
{
|
||
"Q": "Restriktív monetáris politika következménye:",
|
||
"A": "egyik válasz sem igaz,a görbék nem változnak",
|
||
"data": {
|
||
"type": "simple"
|
||
}
|
||
},
|
||
{
|
||
"Q": "Egy kormány célja a makrokereslet növelése. Abban az esetben, ha a pénzpiac viszonylag rugalmatlan, akkor inkább",
|
||
"A": "a monetáris politika eszközeit érdemes alkalmazni",
|
||
"data": {
|
||
"type": "simple"
|
||
}
|
||
},
|
||
{
|
||
"Q": "Magas munkanélküliség mellett a „helyes” KÖLTSÉGVETÉSI politika:",
|
||
"A": "az állami kiadások növelése és/vagy az adók csökkentése hogy növelje a makrokeresletet",
|
||
"data": {
|
||
"type": "simple"
|
||
}
|
||
},
|
||
{
|
||
"Q": " Magas munkanélküliség mellett a „helyes” PÉNZÜGYI politika",
|
||
"A": "növelni a pénzkínálat növekedési rátáját s ezzel növelni a makrokeresletet.",
|
||
"data": {
|
||
"type": "simple"
|
||
}
|
||
},
|
||
{
|
||
"Q": "Ha a kormány vásárlásait ugyanolyan mértékben növeli, mint az autonóm adókat, akkor",
|
||
"A": "az AD-görbe jobbra tolódik",
|
||
"data": {
|
||
"type": "simple"
|
||
}
|
||
},
|
||
{
|
||
"Q": "A transzferkifizetések növelése az AD-AS rendszerben",
|
||
"A": "makrokeresleti görbét jobbra tolja",
|
||
"data": {
|
||
"type": "simple"
|
||
}
|
||
},
|
||
{
|
||
"Q": "Az alábbi gazdaságpolitikai intézkedések közül melyiknek van kamatlábnövelő hatása:",
|
||
"A": "költségvetési deficit csökkenése",
|
||
"data": {
|
||
"type": "simple"
|
||
}
|
||
},
|
||
{
|
||
"Q": " Amennyiben a kormányzat növelni kívánja a gazdaság outputját, akkor",
|
||
"A": "a jegybankon keresztül növeli a forgalomban lévő pénz mennyiségét,csökkenti az adókat,növeli a transzfereket,",
|
||
"data": {
|
||
"type": "simple"
|
||
}
|
||
},
|
||
{
|
||
"Q": "Rögzített nominálbérek mellett az ÁRSZÍNVONAL növekedésének hatására",
|
||
"A": " makrokínálat nő",
|
||
"data": {
|
||
"type": "simple"
|
||
}
|
||
},
|
||
{
|
||
"Q": "Rögzített nominálbérek mellett a FOGLALKOZTATÁS növekedésének hatására",
|
||
"A": " a makrokínálat nő",
|
||
"data": {
|
||
"type": "simple"
|
||
}
|
||
},
|
||
{
|
||
"Q": "Az IS görbe annál ……………. és így a fiskális politika annál ………., minél nagyobb a beruházások kamatérzékenysége",
|
||
"A": "laposabb kevésbé hatékony",
|
||
"data": {
|
||
"type": "simple"
|
||
}
|
||
},
|
||
{
|
||
"Q": "Egy gazdaság keresleti oldalát az IS/LM modell írja le. Az állam növelni szeretné a foglalkoztatást, de változatlan kamatláb mellett. Milyen gazdaságpolitikai kombináció biztosíthatja ezt (tegyük fel, hogy az IS és LM a szokásos alakú)?",
|
||
"A": "Expanzív fiskális politika és expanzív monetáris politika együttes alkalmazása.",
|
||
"data": {
|
||
"type": "simple"
|
||
}
|
||
},
|
||
{
|
||
"Q": "Az adócsökkentés által kiváltott folyamat sorrendje",
|
||
"A": " adócsökkentés → keresletnövekedés → árszínvonal-emelkedés",
|
||
"data": {
|
||
"type": "simple"
|
||
}
|
||
},
|
||
{
|
||
"Q": "Ha egy kormány olyan gazdaságpolitikát folytat, amelyre jellemző, hogy a kormányzati vásárlások ≥ a jövedelemadó mértéke = a háztartási szektornak juttatott transzferek, akkor a korábbi helyzethez képest",
|
||
"A": "az egyensúlyi jövedelem nő",
|
||
"data": {
|
||
"type": "simple"
|
||
}
|
||
},
|
||
{
|
||
"Q": "A kormányzat egyensúlyban lévő költségvetés megőrzése mellett növelni kívánja a makrogazdaság kibocsátását 500 egységgel. Ennek érdekében 80 %-os fogyasztási határhajlandóság mellett",
|
||
"A": "60-al emeli a kormányzati kiadásokat és 50-el a transzfereket",
|
||
"data": {
|
||
"type": "simple"
|
||
}
|
||
},
|
||
{
|
||
"Q": "Restriktív pénzpolitika azt jelenti, hogy",
|
||
"A": "a jegybank növeli a kötelező tartalékrátát → csökken a pénzmennyiség → csökken a kereslet → csökken a jövedelem",
|
||
"data": {
|
||
"type": "simple"
|
||
}
|
||
},
|
||
{
|
||
"Q": "Ha a kormány növeli az áruvásárlásra szánt kiadásait, akkor",
|
||
"A": "nő a kereslet és a piaci kamatláb a forgalomban lévő pénzmennyiség pedig változatlan marad",
|
||
"data": {
|
||
"type": "simple"
|
||
}
|
||
},
|
||
{
|
||
"Q": "Mi az expanzív pénzpolitika hatásmechanizmusa?",
|
||
"A": "Nő a pénzmennyiség → csökken a kamatláb → nő a beruházás → nő az árupiaci kereslet → nő a termelés és a jövedelem. ",
|
||
"data": {
|
||
"type": "simple"
|
||
}
|
||
},
|
||
{
|
||
"Q": " A kormányzat egyensúlyban lévő költségvetés megőrzése mellett növelni kívánja a makrogazdaság kibocsátását. Ennek érdekében",
|
||
"A": "azonos mértékben emeli a kormányzati kiadásokat és az adókat",
|
||
"data": {
|
||
"type": "simple"
|
||
}
|
||
},
|
||
{
|
||
"Q": "Expanzív költségvetési politika esetén a kamatláb emelkedik, mivel ",
|
||
"A": "a megnövekvő jövedelem miatt növekszik a pénzkereslet s a változatlan pénzkínálat mellett nő a kamatláb",
|
||
"data": {
|
||
"type": "simple"
|
||
}
|
||
},
|
||
{
|
||
"Q": "Az alábbi gazdaságpolitikai intézkedések közül melyiknek van kamatlábnövelő hatása:",
|
||
"A": "az adó csökkentése",
|
||
"data": {
|
||
"type": "simple"
|
||
}
|
||
},
|
||
{
|
||
"Q": " Egy gazdaság keresleti oldalát az IS/LM modell írja le. Az állam növelni szeretné a foglalkoztatást, de csökkenő kamatláb mellett. Milyen gazdaságpolitikai kombináció biztosíthatja ezt (tegyük fel, hogy az IS és LM a szokásos alakú)?",
|
||
"A": "Restriktív fiskális politika és expanzív monetáris politika együttes alkalmazása",
|
||
"data": {
|
||
"type": "simple"
|
||
}
|
||
},
|
||
{
|
||
"Q": "Amennyiben a kormány a fiskális gazdaságpolitika eszközeit felhasználva – deficites költségvetés mellett – gazdaságélénkítő programba kezd, akkor ",
|
||
"A": "növeli a kormányzati áruvásárlásokat",
|
||
"data": {
|
||
"type": "simple"
|
||
}
|
||
},
|
||
{
|
||
"Q": "Tegyük fel, hogy a vállalkozókat az állam egy új béradó bevezetésével sújtja. Ennek makrogazdasági hatása, hogy",
|
||
"A": "változatlan munkakínálat esetén csökken a reálbér",
|
||
"data": {
|
||
"type": "simple"
|
||
}
|
||
},
|
||
{
|
||
"Q": " Az alábbi intézkedések közül melyik nem tartozik a fiskális politikához?",
|
||
"A": "kamatemelés",
|
||
"data": {
|
||
"type": "simple"
|
||
}
|
||
},
|
||
{
|
||
"Q": "A BP-görbe feletti pontok azt jelentik, hogy ",
|
||
"A": "deviza-túlkínálat jellemzi a gazdaságot",
|
||
"data": {
|
||
"type": "simple"
|
||
}
|
||
},
|
||
{
|
||
"Q": "A rögzített árfolyam rendszerének alkalmazása feltételezi, hogy",
|
||
"A": "a központi bank a deviza túlkeresletét, illetve túlkínálatát eltünteti",
|
||
"data": {
|
||
"type": "simple"
|
||
}
|
||
},
|
||
{
|
||
"Q": "A nyitott gazdaság IS görbéje balra tolódik, ha ceteris paribus",
|
||
"A": " az ország fő külkereskedelmi partnereinél recesszió következik be és így visszaesik az export",
|
||
"data": {
|
||
"type": "simple"
|
||
}
|
||
},
|
||
{
|
||
"Q": " Egy nyitott gazdaságban, fix árfolyam mellett a jövedelem nem növelhető",
|
||
"A": "expanzív monetáris politikával",
|
||
"data": {
|
||
"type": "simple"
|
||
}
|
||
},
|
||
{
|
||
"Q": "Ha a folyó fizetési mérleg többletet mutat, akkor egy nyitott gazdaságban ",
|
||
"A": "a hazai pénzkínálat csökken ezért az LM görbe balra tolódik",
|
||
"data": {
|
||
"type": "simple"
|
||
}
|
||
},
|
||
{
|
||
"Q": "A nemzetközi fizetési mérleg",
|
||
"A": "az országba bejövő és kiáramló pénz összessége",
|
||
"data": {
|
||
"type": "simple"
|
||
}
|
||
},
|
||
{
|
||
"Q": "Ha valamely ország vállalkozóinak az egységnyi külföldi valutáért többet kell fizetniük saját valutájából, akkor",
|
||
"A": "a vállalkozók exportja nő",
|
||
"data": {
|
||
"type": "simple"
|
||
}
|
||
},
|
||
{
|
||
"Q": "Ha a belföldi kamatláb nagyobb, mint a külföldi kamatláb, akkor",
|
||
"A": "nő a tőkeimport",
|
||
"data": {
|
||
"type": "simple"
|
||
}
|
||
},
|
||
{
|
||
"Q": " Ha egy ország a valutáját leértékeli, akkor",
|
||
"A": "egyik sem igaz",
|
||
"data": {
|
||
"type": "simple"
|
||
}
|
||
},
|
||
{
|
||
"Q": "Ha a belföldi reálkamatláb magasabb, mint a külföldi reálkamatláb, akkor",
|
||
"A": "javul a hazai gazdaság devizamérlege",
|
||
"data": {
|
||
"type": "simple"
|
||
}
|
||
},
|
||
{
|
||
"Q": "A nyitott gazdaság IS görbéje balra tolódik, ha ceteris paribus",
|
||
"A": " az ország fő külkereskedelmi partnereinél recesszió következik be és így visszaesik az export.",
|
||
"data": {
|
||
"type": "simple"
|
||
}
|
||
},
|
||
{
|
||
"Q": "Ha a folyó fizetési mérleg többletet mutat, akkor egy nyitott gazdaságban",
|
||
"A": " a hazai valuta felértékelődik ezért a BP görbe jobbra tolódik",
|
||
"data": {
|
||
"type": "simple"
|
||
}
|
||
}
|
||
],
|
||
"subj": "Makroökonómia",
|
||
"id": "",
|
||
"version": "WEBSITE",
|
||
"scriptVersion": ""
|
||
}
|